Költségvetési csalás

Vagyoni bűncselekmények

BTK 396. §

A költségvetési csalás az, amikor valaki a központi vagy helyi költségvetésbe járó bevételt jogtalanul csökkenti, vagy onnan jogosulatlanul támogatást szerez meg.

A törvény szövege

Aki a központi vagy a helyi költségvetés, illetve az Európai Unió költségvetése terhére jogtalan vagyoni előnyt szerez, vagy a költségvetésbe tartozó bevételről jogtalanul nyilatkozik, költségvetési csalást követ el.

Egyszerűen magyarázva

Ez a bűncselekmény az állam vagy az Európai Unió pénzének megkárosításáról szól. Gyakran adócsalással, vagy jogosulatlan állami támogatások, pályázatok igénybevételével valósul meg. Lényegében a közpénzekkel való visszaélésről van szó.

Gyakori példák

  • Adócsalás

    Egy vállalkozás hamis számlákat mutat be, hogy kevesebb adót fizessen, vagy egyéni vállalkozó eltitkolja bevételeit.

  • Jogosulatlan támogatás igénylése

    Egy cég olyan pályázaton nyer támogatást, amihez valójában nem jogosult, vagy hamis adatokkal adja be a kérelmet.

  • Csempészet

    A be nem jelentett, csempészett áruk után nem fizetik be az adót és vámot, ezzel károsítva a költségvetést.

  • Fiktív számlák

    Egy cég fiktív számlákat állít ki, hogy áfát igényeljen vissza, vagy költségként számoljon el nem létező tételeket.

Mi a büntetés?

Alapesetben

Két évig terjedő szabadságvesztés, ha kisebb értékre követik el.

Fontos tudnivalók

A büntetés súlyosabb lehet, ha a lopást például erőszakkal (ez már rablás), üzletszerűen, vagy jelentős értékre követik el. Az értékhatárok (szabálysértési, kisebb, nagyobb, stb.) évente változhatnak.