Vagyoni bűncselekmények

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás lényege a megtévesztés. Az elkövető nem lopja el a dolgot, hanem valamilyen trükkel, hazugsággal vagy információ elhallgatásával rábírja a sértettet, hogy önként adja át a pénzét vagy más értékét, vagy valamilyen hátrányos döntést hozzon.

• Internetes apróhirdetéses csalás

  Valaki egy online piactéren meghirdet egy terméket, átveszi a pénzt, de a terméket sosem küldi el.

• "Unokázós" csalás

  Idős embereket hívnak fel azzal, hogy unokájuk bajba került, és pénzre van szüksége, majd a pénzt átveszik.

• Befektetési csalás

  Egy személy hamis ígéretekkel, irreális hozamokat ígérve csábítja el az emberek megtakarításait.

• Hamis garázsvásár

  Hamis termékek értékesítése a valódinak feltüntetve, becsapva a vevőket.

A büntetés súlyosabb lehet, ha a lopást például erőszakkal (ez már rablás), üzletszerűen, vagy jelentős értékre követik el. Az értékhatárok (szabálysértési, kisebb, nagyobb, stb.) évente változhatnak.